Az utóbbi időkben gyakran hallhattunk arról, hogy Macedónia megváltoztatná a nevét. De mire? És minek? Mi is a gond Macedónia jelenlegi nevével és miért ez a nagy felhajtás körülötte? Megpróbáltam röviden, de kimerítően körbejárni a témát.
A félreértések elkerülése végett egy gyors jelmagyarázat:
Innentől ha "Macedóniát" írok az a jelenlegi, Albánia és Bulgária között található balkáni államra vonatkozik. Ha "Makedóniáról" beszélek, az alatt Nagy Sándor Birodalmát értem.
Görögországnak arra a területére, ami valaha Makedónia része volt "Égei Macedóniaként", Bulgária egykor Makedóniához tartozó területeire "Pirin Macedóniaként" Macedónia egykor Makedóniához területeire (egész területére tehát) pedig "Vardar Macedóniaként" fogok hivatkozni.
A Vardar Nyugat-Macedóniában ered, és az ország legjelentősebb folyójának számít. Szkopjében, a fővárosban ilyen egyedi műalkotás van a folyóban.
Kezdjük egy rövid (tényleg rövid!) történelmi áttekintéssel!
Makedónia Nagy Sándor birodalma volt az időszámításunk előtti negyedik században. Nemcsak kora legerősebb birodalmaként, de az egész világtörténelemben rendkívüli kiterjedésű és erejű államként tartjuk számon a Hellén-hegységtől a Himalájáig elterülő Makedón Birodalmat. Egy ilyen történelemre bármely ország büszke lehetne! Több mint két évezreden keresztül a görögöké volt a megtisztelő "Nagy Sándor leszármazottai" és "Makedónia örökösei" cím.
Való igaz, Görögország északi része, Thesszaloníki központtal egykor a Makedón Birodalom magterületének számított, és annak a régiónak azóta is Makedónia a neve. Azonban az egykori magterület nem ér véget a jelenlegi görög határnál, hanem kis részben átnyúlik Bulgáriába (Pirin Macedónia), sőt csaknem teljes egészében lefedi Macedóniát (Vardar Macedónia) is.
Nagy vonalakban ez a piros terület volt az egykori Makedón Birodalom magterülete. Láthatjuk, hogy ma országhatárok szabdalják.
Vardar Macedónia a középkor során felváltva tartozott a Bizánci Birodalomhoz, a Bolgár Államokhoz illetve a Szerb Királysághoz, végül hosszú időre az Oszmán Birodalomhoz került.
Így tehát, amikor a 19. században felütötte fejét az európai nacionalizmus és divatba jöttek a nemzetállamok, a Vardar Macedóniában élő szláv népekből hiányzott az egységes nemzeti identitás és a függetlenség kollektív emléke. Valószínűleg leginkább az Oszmán Birodalom szlávjaiként tekinthettek magukra, de legkevésbé sem egy több mint 2000 éve a területükön lévő birodalomra (Makedónia) építették volna az identitásukat.
A helyzet tehát az volt, hogy míg Égei Macedóniában Nagy Sándor ideje óta fennmaradt a makedón identitás, Vardar Macedónia lakóiból ez hiányzott.
Amikor az Oszmán Birodalom a huszadik század hajnalán megszűnt létezni, Vardar Macedónia a Szerb Királysághoz került. Az első világháború után a Szerb Királyság, kiegészülve a Monarchia délszláv területeivel, felvette a Jugoszlávia nevet. Ez a név egyébként beszédes; "Délszláviát" jelent. Jugoszlávia a Balkán különböző szláv népeit igyekezett egy erős államban egyesíteni, így már a kezdetekkor külön tagállamokra osztották az országot. Arról, hogy Vardar Macedónia a Szerb Köztársaság része legyen, szó sem lehetett: az itt élő népek egy bolgárhoz hasonló nyelvet beszéltek, tehát egy célkitűzéseiben is sokszínű Jugoszláviában igenis járt nekik a saját köztársaság. Így lett Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró mellett Macedónia is jugoszláv tagköztársaság.
A név megváltoztatása nem az első szívesség, amit Macedónia görög nyomásra elkövet. 1995-ig az eredeti Nagy Sándor-féle makedón lobogót használták, ezt végül a képen látható - arra ugyan erősen hasonlító - verzióra módosították miután Görögország egy évig gazdasági embargóval sújtotta északi szomszédját, amiért az az ő történelmi jelképét használta fel zászlónak.
A Macedón Jugoszláv Tagköztársaság elnevezésénél fontos szempont volt, hogy egy olyan nevet kapjon, ami a többi tagállamhoz képest egyedi, és a helyi népek is azonosulni tudnak vele. Mivel ez a terület sosem volt önmagában független, ez nem volt egyszerű feladat. Az elnevezés identitás-kialakító szerepe miatt nem adhattak Vardar Macedóniának az oszmán vagy bolgár korokra utaló nevet, így több mint 2000 évet kellett visszanyúlni a Macedónia névhez.
A görögöknek akkor kezdte el csípni a szemét az elnevezés, amikor északi szomszédjuk 1991-ben függetlenedett.
Görög nyomásra azóta is FYROM (vagyis Former Yugoslav Republic of Macedonia magyarul Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vagy röviden MVJK) az ország nemzetközileg elfogadott hivatalos neve, és habár ez az elnevezés a köznyelvben nem gyökerezett meg, az ENSZ-ben a felvétele óta így hívják a balkáni államot.
A Google Föld magyar térképén a mai napig ott szerepel zárójelben az ország hivatalos neve: MVJK
Ez a név elég megalázó Vardar Macedónia időközben valódi macedón identitást kialakított népei számára, hiszen első alkalommal függetlenedett a történelemben, a neve mégis az egykori Jugoszlávián belüli szerepére utal.
Olyan ez mintha Lettországot "Lett Volt Szovjet Szocialista Köztársaságnak" neveznénk. "Lett-volt" - ez mondjuk viccesen hangzana. Mindenesetre tudjuk, hogy a középső balti állam népe a történelem folyamán sosem volt államalkotó, csak a Szovjetunió felbomlása után lett. Érted, lett. Haha.
Na, jó, elkanyarodtunk a témánktól. Szóval adott a helyzet, amiben egy frissen függetlenedett országra egy általa nem kedvelt nevet kényszerít a nemzetközi közösség egy elismert és hatalommal rendelkező tagja, Görögország. Az Európai Unió tagjaként ugyanis Görögország az, aki minden alkalommal megvétózza Macedónia ilyen nevén történő EU-s csatlakozási kérelmeit.
Az EU és Macedónia se veled - se nélküled viszonya egy romantikus történet, amiben Görögország az intrikus harmadik.
A csaknem három évtizede zajló név-vitát tehát ideje volt megoldani, ezért rukkolt elő a macedón vezetés az "Észak-Macedónia" elnevezéssel, amit várhatóan év végétől fognak hivatalosan is használni.
Érdekesség, hogy ez a név nem az első ötlete volt a két balkáni államnak. Görög részről felmerült már a "Szkopjei Köztársaság" és a "Vardari Köztársaság", macedón részről pedig többek között a "Független Macedón Köztársaság", az "Alkotmányos Macedón Köztársaság", az "Új-Macedón Köztársaság" illetve a "Felső-Macedón Köztársaság" is.
A számtalan próbálkozás után "Észak-Macedónia" lett a befutó, és ez a név lezárna egy olyan konfliktust, amiről a görögökön és a macedónokon kívül más nem is érti, miért fontos. Miért baj, hogy ugyanúgy hívnak egy országot, mint az egyik szomszédos országának a tartományát? Hiszen Belgium Luxemburggal határos megyéjének is az a neve, hogy Luxembourg, sőt a belga régió nagyobb is mint a hasonló elnevezésű ország.
Macedónia legnépszerűbb turisztikai célpontja az albán határon fekvő gyönyörű Ohridi-tó.
Hogy megértsük, miért ilyen fontos ez, görög nézőpontból kell összefoglalni a történetet. Ez így hangzik:
Volt valaha egy nagy és erős birodalom, Nagy Sándor Makedóniája. Ennek a központja a mai Görögország északi részén volt, innen irányították Eurázsia felét. Igaz, hogy ennél északabbi területei is voltak ennek a központnak, de ezek a történelem során elszlávosodtak (sőt, az utóbbi időkben elalbánosodtak), több alkalommal is kicserélődött a népességük, elvesztették a saját identitásukat is. Az, hogy a huszadik században újra megjelent a Macedónia név, csupán egy mesterséges identitás-kialakító kísérlet volt Jugoszlávia részéről. De az identitást nem lehet csak úgy kitalálni.
A tény viszont az, hogy a Nagy Sándor korából származó írások kivétel nélkül görög betűkkel íródtak és Görögország mindig is saját történelmeként tekintett ezekre a dicső időszakokra.
Olyan ez, mint nekünk a Hun Birodalom. Nagy kiterjedésű, erős birodalom, ami már elég régen volt ahhoz, hogy bizonytalanok lehessünk abban, vajon mennyi köze van a mai magyaroknak genetikailag Attilához, de mégis speciális helye van ennek a kornak a magyar történelemben, és nem szívesen adnánk oda történelmünk ezen dicső oldalait más népeknek. Példának kedvéért a hunok központi területe az Alföld volt, vagyis részben a mai Szerbia is rendelkezik hun történelemmel. Ha Szerbia hirtelen "Hun Köztársasággá" nevezné át magát, valószínű, hogy mi sem hagynánk szó nélkül, és minimum annyit követelnénk, hogy inkább "Dél-Hun Köztársaság" legyen.
Figyelem, politikailag inkorrekt megjegyzés jön: Ha sokáig húzzák az ország átnevezését, akkor a demográfiai adatokra tekintettel talán az "Észak-Macedónia" helyett célszerűbb lenne egyből a "Kelet-Albánia" név...
Ez volt a görög nézőpont, következzék a macedón, nem is máshonnan mint egy szkopjei - önmagát macedónnak definiáló - barátom szájából:
Volt valaha egy nagy és erős birodalom, Nagy Sándor Makedóniája. Ennek a központja az, amire ma "történelmi macedóniai régióként" utalunk, vagyis Macedónia, Délnyugat-Bulgária és Észak-Görögország. Ez a terület sajnos Nagy Sándor óta nem volt egyben és nem volt független, pedig ugyanazok a népek lakják; a macedónok. Egy nép, egy kultúra, egy történelem csak éppen különböző országok között felosztva. Olyan ez, mint a kurdok esete. Kurdisztán is egy olyan terület, amin ugyan egy nép él, de különböző országok osztoznak rajta. Na most, ha eljátszunk a gondolattal, hogy Iraki Kurdisztán függetlenedne, és Kurdisztánként kezdené el nevezni magát, akkor ugyanaz a helyzet állna elő, mint itt a Balkánon a "Macedónia" elnevezés miatt. Mind Törökország, mind Irán megijedne attól, hogy a saját kurd kisebbségük egy új országhoz tartozónak kezdené el érezni magát. Ez van itt is.
A görögök elfoglalták Makedónia felét, de azon a területen máig ugyanolyan macedónok élnek, mint én. Igaz, elgörögösödtek, de 2000 év alatt ez nem is csoda. Nem tetszik Görögországnak, hogy egy jelentős lélekszámú kisebbsége ma már egy létező és független Macedónia közvetlen szomszédságában él.
Görögországnak az tehát a baja, hogy a nemzetállamok korában egy népről elnevezni egy független országot úgy hangzik, mintha az az adott nép egészének a hazája akarna lenni. Lefordítva a mi esetünkre, a macedón népről elnevezett Macedónia görög füllel úgy hangzik, mintha minden macedón hazája próbálna lenni - beleértve a saját macedónjaikat is.
Ugyanezért nem tetszene Törökországnak egy Irakból kiszakadó független Kurdisztán, és ahogy ők is beleegyeznének a "Dél-Kurdisztán" elnevezés kompromisszumába, úgy a görögöknek is megfelel most az "Észak-Macedónia". A lényeg csupán annyi, hogy ne tudjanak a saját kisebbségeik egy másik ország nevével azonosulni. Márpedig egy Thesszaloníkiben élő macedón tudja, hogy az egykori makedón magterület déli részén él, szóval kevésbé azonosul az "Észak-Macedónia"- mint a jelenlegi "Macedónia" elnevezéssel.
Ennyi a lényeg.
Szkopjéből nézve a kurdok helyzete sok hasonlóságot mutat a macedónokéval
Láthatjuk tehát, hogy tényleg fontos kérdés az elnevezés. Egy jól kiválasztott országnév egyszerre reflektál a terület múltjára és nyitja meg a kapukat a jövőjére.
Ti mit gondoltok erről a szituációról? Kinek van igaza?
A cikket szakértő barátom, Rusznyák Balázs nézte át. Az ő szkopjei látogatásáról itt olvashattok.
