Fejemben megannyi sötét gondolat csapongott a nagykövetről, az engem le-leszólítgató járókelőkről, a taxisról, a szállásadómról meg úgy általánosságban erről az egész büdös, koszos és túlzsúfolt városról.  Csak az elmúlt 3 órában annyit költöttem, amennyit 3 nap alatt terveztem volna, pedig enni-és…

Először csak a Guineai-öböl homályos partvonala, majd ahogy lejjebb ereszkedtünk, a talaj messziről is kivehető, jellegzetes vöröses színe vált láthatóvá. Fák, bokrok, háztetők, kisbuszok, robogók...egyre több részlet bukkant elő. A háztetők sűrűsödni kezdtek alattunk, s a földutakat is felváltotta…

Első afrikai kultúrsokkomat még Európában szereztem, több mint egy évvel azelőtt, hogy valójában az oroszlánok földrészére vetődtem volna. Szicília fővárosában, Palermóban történt az eset, ami annyival azért mégiscsak árnyalja az előző mondat paradox kijelentését, hogy elég sok afrikai menekült él…