Majdnem egy órát töltöttünk a jegypénztárban, az utolsó jegyet már papír fecnire rajzolva kaptuk meg. De legalább már egészen Gibraltárig megvolt minden: Marrákes, Casablanca, Chefchaouen, Asilah, Tangier...A nulladik megálló viszont a már meglátogatott Ouarzazate volt. Ismét a pár napja…

Megfogadtam az idős bácsi tanácsát és nélküle jártam be a várost. Az égető Nap alatt igazi ajándék volt a belváros (medina) labirintus-szerű, hűs sikátoraiban sétálgatni. Közben találkoztam az útitársammal, akivel egy újabb próbát tettünk a busz pályaudvaron. Szerencsénk volt, pár óra múlva már a…

Nem volt más lehetőségünk, végignéztük a hosszú ünneplést, és imádkoztunk, hogy még sötétedés előtt megálljon valaki. Végül az utolsó pillanatban így is lett. Azt viszont elfelejtettük az imába foglalni, hogy olyan valaki álljon meg, aki ingyen vinne tovább minket. Szerencsére emberünk meggondolta…

Mihelyt megkaptam a pecsétet, futni kezdtem a vasútállomás felé. Ez valószínűleg nem a legjobb ötlet egy határon, de szerencsére senki sem értette félre. Egy térkép alapján próbáltam megtalálni az állomást: "végig ezen az utcán, aztán balra, aztán a jobb oldalon..." Semmi. Kezdtem aggódni. Ott…