A stoppolás egy szóban összefoglalva kiszámíthatatlan. Amikor feltartod a hüvelykujjad nem sejtheted milyen emberekkel találkozol, ők honnan jönnek és hová tartanak. Ez a stoppolás legnagyobb előnye és egyben hátránya is. Mindezt érdemes egy stratégiai játéknak felfogni, amihez szerencse, tudás és logikus gondolkodás egyaránt szükséges. A következőkben pedig megosztom veletek a játékszabályokat, és hogy milyen trükkökkel lehet sikeres játékossá válni.

Előkészületek

A stoppolásra fizikailag és lelkileg is fel kell készülni. Fizikailag, mert sok gyaloglásra számíthatsz, lelkileg pedig mert 99%-ban elutasítást fogsz kapni a feltartott hüvelyujjadra válaszul.

Az egész tanulással kezdődik, hiszen sok olyan információra szükséged lesz, amit mondjuk buszozás esetén figyelmen kívül hagyhatnál. Ilyen a helyi nyelv néhány szava, (ha Magyarországon stoppolsz, ezzel valószínűleg nem lesz gond) de légy tisztában a stoppolást érintő helyi jogszabályokkal és kézjelzésekkel is! Plusz ide tartozik a földrajzi helyismeret is, amit ne csak a fejedben, de térkép formájában is tarts magadnál! Én egy papíralapút és egy digitálist is javaslok, mert a telefon lemerülhet, a térkép meg elszakadhat az út során.

Ha ezt már stoppolás közben olvasod, és most csapsz a homlokodra, hogy nincs nálad térkép, semmi vész: irány a legközelebbi benzinkút, azok tele vannak autóstérképpel. Ha gondolod vásárolhatsz is, de akár egy diszkrét fényképezés is eredményre vezethet. A térképen kívül vigyél magaddal filctollat, biztosítótűt, (majd leírom, miért) zseblámpát, fényvisszaverő mellényt, iránytűt, naptejet és természetesen egy kis enni- és innivalót.

Tervezd meg az útvonalat! Próbálj meg az autósok fejével gondolkozni, és válaszd a számukra leglogikusabb útvonalat! Például két egymástól távol eső nagyváros között valószínűleg az autópályán közlekednek a helyiek. (Autópályán ne stoppolj, csak a felhajtón!) Fontos, hogy legyen elég autó, de az sem jó ha túl sok van. Ebben az esetben mindenki bűntudat nélkül fog továbbhajtani, mert azt gondolják, hogy majd más úgyis nem sokára megáll.

Egy napra ne tervezz többet 200-300 kilométernél! Általában az autós utazás idejének másfélszeresével/duplájával számolj! Tehát ha a google maps szerint 2 óra az út, akkor neked ez kb. 3-4 óra lesz. Légy tisztában azzal, hogy mikor kezd el sötétedni, és tervezd meg, hogy hol fogod tölteni az éjszakákat! Sötétben ne stoppolj, csak ha nagyon muszáj!

Ha nem akarsz a stoppolás klasszikus, kiszámíthatatlan módjában játszani, ma már lehetőséged van az interneten is fuvart egyeztetni. Tucatnyi facebook csoport van, ahol könnyen találhatsz valakit, aki ingyen vagy egy kis pénz fejében elvisz.

Találd ki, hogy egyedül vagy másokkal szeretnél-e stoppolni! Én a magányosra esküszöm, de nyilván egy óra egyedüli várakozás során jó, ha van kihez beszélni. Nőként hamarabb kapsz fuvart, viszont pont azok az autósok miatt akik a férfiaknak nem állnának meg, a rizikó is magasabb. A legjobb ketten - egy nő, egy férfi - stoppolni, de a két nős felállás is jobb, mint az egy. Két férfinak (nem beszélve arról, ha több) viszont igen hosszú várakozásokra kell számítania.

Csúnya trükk, de ha a páros férfi tagja elrejtőzik, nagyobb eséllyel megáll valaki. Ugyanígy el lehet rejteni a nagy hátizsákot is, vagy bármi egyebet, ami miatt esetleg kevesebben állnának meg. Nézzük hát meg a többi trükköt is:

Hely és helyezkedés

Kulcsfontosságú, hogy pontosan hol és hogyan állsz neki stoppolni. Egy olyan helyre van szükséged, ahol időben észrevesznek az autók és van lehetőségük úgy megállni, hogy a mögöttük jövő is könnyen továbbhaladhasson. Ebben egy kis fizika is van: ha az autók sebessége nagyobb, hosszabb a féktávolság. Egészítsük ki a képletet az út görbületével, amivel szintén egyenesen arányos a megálláshoz szükséges távolság. Vagyis hiába halad egy autó lassan, ha kanyar után stoppolsz (ne tedd), bizony több helyet kell hagynod magad és az autónak szánt megállóhely között, mintha egyenes útszakaszon - ahol korábban észrevesz - tennéd ugyanezt. Általánosságban körülbelül 5-10 méterrel a megállásra szánt hely előtt(!) érdemes várakoznod.

Sok autós nem bánná egy ismeretlen fuvarozását, de lusta megállni. Az ő kedvükért próbálj meg olyan helyen stoppolni, ahol már eleve megálltak! Ilyen hely lehet egy útépítés miatt kihelyezett rendőrlámpa előtti autósor, egy benzinkút, egy drive thru gyorsétterem, egy határállomás vagy akár egy autós pihenőhely.

Megint mások a bizalmatlanság miatt nem állnak meg. Az ő kedvükért igyekezz megbízhatónak tűnni! Vedd fel a szemkontaktust minden sofőrrel, és próbálj bizalom gerjesztően mosolyogni! Legyen látható az arcod, tehát - hacsak az időjárás miatt feltétlenül nem szükséges - ne viselj kapucnit, sapkát, napszemüveget vagy kendőt! Nálam tapasztaltabb emberek szerint, a sötétebb ruhákat is jó elkerülni. Én pedig hozzáteszem, hogy a vallási, politikai vagy egyéb világnézeti hovatartozásodról árulkodó dolgokat is. Legyen mindkét kezed látható, próbálj meg napfényben állni. Ne dohányozz vagy egyél stoppolás közben! (Persze, ha hiszel Murphy törvényében, bontsd csak ki azt a szendvicset, vagy gyújts csak nyugodtan rá, így legalább biztos meg fog állni valaki.)

Hacsak nem találtál egy kiváló stoppoló helyet, gyalogolj. Ez az autósok számára azt üzeni, hogy a te vágyad eljutni valahova, nem pedig beülni hozzájuk. Ha belegondolunk, az ő nézőpontjukból ez lényeges különbség. Ártatlan szándékunkat jelző turista-mivoltunkat még jobban kihangsúlyozhatjuk az olyan kellékek láthatóvá tételével, mint hátizsák, fényképezőgép vagy térkép.

Turistakellékekkel minden lelkiismeret furdalás nélkül stoppolhatunk, de ha már nagyon reménytelen a helyzet más szerepekbe is bebújhatunk. Egy fényvisszaverő mellényt viselve például megsokszorozódnak az esélyeink, főleg ha nem a hüvelyujjunkkal, hanem az egész karunkkal stoppolunk. Ha van egy tachométered, kamionosnak is kiadhatod magad. (A tachométer a kamionokban lévő szerkezet, ami regisztrálja az útjukat. Amikor egy kamionos stoppolni kényszerül, ezt emeli fel az ujja helyett, így a többi kamionos látja, hogy kolléga és nagyobb valószínűséggel megáll.) Egy CB rádió is viszonylag könnyen beszerezhető, ezzel a kütyüvel szintén a kamionosaival tudjuk felvenni a kapcsolatot. Ezek hatékony trükkök, de felvetnek etikai kérdéseket, arról nem is beszélve, hogy az autóban ki kell majd valahogy magyaráznunk magunkat.

Nem csak szimpátiából, hanem szánalomból is megállhatnak: ehhez ad segítséget a hideg idő, a nagyon kicsi forgalom, a nehéznek tűnő hátizsák, a csóró kinézet, egy közelgő vihar vagy akár a feltűnő bénázásunk is. Ide tartozó hasznos tipp: tegyük fel, Párizsból akarsz eljutni Brüsszelbe, logikus lenne tehát, hogy egy Brüsszel feliratú táblával állsz a belga főváros felé vezető úton. De itt jön a trükk: írd Párizst a tábla másik oldalára, és ezt tartsd az autók felé! Előbb-utóbb valaki nem tudja majd megállni, hogy szóljon amiért a rossz irányba stoppolsz. Ha megállt, már be is sétált a csapdába! Csapj a homlokodra, hogy véletlenül a tábla rossz oldalával stoppoltál, de ha már megállt, akár el is vihetne a valódi úti célod felé egy darabon. És ezzel el is érkeztünk a táblák kérdéséhez...

Stoppostábla - vele vagy nélküle?

Habár én személy szerint inkább zavarónak tartom őket, sokak szerint igen megdobja az esélyeinket. Főleg akkor, ha egy olyan úton stoppolunk, ami sokfelé ágazik és nem egyértelmű, melyik irányba szeretne egy stoppos menni. Az autós szemszögéből nézve érthető, hogy nem akar úgy megállni, hogy a stoppos esetleg nem is arra megy, mint ő. (Az én szemszögemből nézve nekem az is megfelel, ha olyan autó áll meg, aki csak addig visz el, ameddig másfelé nem kanyarodik.)

Figyeljünk rá, hogy olvashatóan írjunk, vagyis legyenek a betűk elég távol egymástól. Ha a helyi nyelven (és ábécével) le tudjuk írni a város nevét, az még jobb! Legyünk kreatívak! A szokásos városnevek helyett vicces, jópofa szövegeket is írhatunk a tábláinkra, mint "Ingyen süti!", "Nem bűzlök", "Menekülő menyasszony", "Bárhova", de akár egy fejjel lefelé tartott tábla is eredményhez vezethet. Nagy sikert érhetünk el a "please" szócskával, vagy rajztudásunk megvillogtatásával is. Ha viszont a klasszikus verziónál maradunk, nem mindegy, melyik várost írjuk a táblára. Semmiképpen sem javaslom, hogy a legvégső célunkat írjuk fel, főleg ha az egy kevésbé ismert, főutaktól távol eső település. Az autósok többsége valószínűleg nem is ismeri, ha meg igen, azt nem tudja, hogy abban az irányban van-e, amerre ő megy.

A táblához szükséges kartonpapírt bármelyik bolt raktárából beszerezhetjük ha szépen kérjük, de elég akár a szemétgyűjtő konténereket is körbejárni. Én azonban nem a kartont ajánlom. Nekem nagyon bevált egy üres A4-es füzet, aminek minden oldalát különböző stoppolásokhoz használtam. Azon kívül, hogy helytakarékos, könnyű és egyszerűen korrigálható, (nem kell új kartont keresnünk, elég csak lapozni) még naplónak sem utolsó. A betelt füzet minden oldala más élményeket és emlékeket rejt magában. Mivel ez egy füzet, így szeles időben szükségünk lesz néhány biztosító tűre, de ezek akár a papíralapú térképünk esetében is jól jöhetnek.

Remélem hasznos volt az útikalauz, és a kezdők nagyobb önbizalommal állnak neki stoppolni, a gyakorlottak pedig tanultak egy-két új dolgot! A megosztott információk többsége saját tapasztalataimból származik, de egy átfogó kép érdekében forrásként használtam a hitchwiki.org és a wikitravel.org weboldalakat is. A következő részben onnan folytatjuk, amikor már megállt valaki. Regionális sajátosságokról, biztonsági- és illemtanácsokról lesz szó.