Hollandiáról mindenki hallott már és mindenkinek van is egy elképzelése az országról, de a "tulipán-prostitúció-fapapucs-szélmalom-fű-tenger" sztereotípián túl sok érdekességet tartogat még ez az ország. Sokan már az ország nevénél elvéreznek, de hogy mi köze a sárgarépának Hollandiához vagy hogyan kerülhetett egy tulipánhagyma többmillió forintba már szinte mindenki számára rejtély. Ha még egy kicsit mélyebbre ásunk pedofilpártot, kocsmatemplomot és boszorkányper-turizmust is találhatunk. Íme 60+1 érdekesség, aminek a többségéről nem csak hogy nem tudtál, de nem is hiányzott mindezidáig, hogy tudd.

1 Alacsony föld

Hollandia a világ egyik legalacsonyabban fekvő országa. Területének közel egynegyede a tengerszint alatt fekszik, a fele pedig kevesebb mint egy méterrel magasodik a tenger szintje fölé. Alacsony fekvéséhez kötődik a hivatalos nemzetközi elnevezése is az országnak: angolul Netherland, hollandul Nederland, németül Niederland, franciául pedig Pays Bas ugyanúgy „alacsony földet” jelent. 

2 Hibás elnevezés

Az ország elnevezésére általánosságban két nevet használnak nemzetközileg. A már említett „alacsony föld”-höz kapcsolódó Nederland-szerű elnevezéseket és a Hollandiát. A magyar nyelvben csak a „Hollandia” elnevezés terjedt el, pedig ez az amelyik a hibás. Hollandia ugyanis csupán az ország tengerparti területének a neve. Igaz, ezen a területen találjuk a legnagyobb városokat (Amszterdam, Rotterdam, Hága, Leiden, Haarlem, Alkmaar, Gouda, Delft) legtöbb lakost és a legnagyobb gazdasági aktivitást is, „Hollandia” valójában csak kettő az ország 12 tartományából. (Zuid-Holland és Noord-Holland vagyis Dél-Hollandia és Észak-Hollandia.)

3 A hajósok hibája

Azért terjedt el helytelenül a „Hollandia”  megnevezés az egész országra vonatkozóan, mert ebből a tengerparti tartományból indultak útnak a holland felfedezők, hajósok, világjárók. Ők aztán - amikor megkérdezték tőlük, honnan jönnek – nem a királyság hivatalos nevén mutatták be hazájukat, hanem a tartományukat, Hollandiát említették meg. Hogy még bonyolultabb és összetéveszthetőbb legyen az ország nevezéktana, a „hollandra” mint melléknévre angolul egy harmadik formájú szót a „Dutch”-ot használják. Emiatt sok angol nyelvű ember a „Deutch” és a „Danish” szavakkal is összekeveri, ezzel a hollandokat, németeket és dánokat is magukra haragítva.

4 Két főváros

Ahogy az ország neve, úgy a fővárosa sem 100 százalékban egyértelmű. Valószínűleg 10-ből 10 ember Amszterdamot mondaná fővárosnak és nem is tévednének nagyot, viszont az igazság az hogy a holland parlement nem Amszterdamban, hanem Hágában ülésezik.

5 A Nemzetközi Bíróság

Hágában található továbbá a Nemzetközi Bíróság épülete is, ami a világ legfontosabb döntéshozó intézménye. A Béke Palotában ülésező bíróság elé nem piti ügyek kerülnek, hanem komoly nemzetközi konfliktusok, háborús bűnösök, geopolitikai törések.

6 Holland király

Hollandia államformája monarchia. Ugyan a valódi döntéshozó test a holland parlament, névlegesen Vilmos király az ország ura. A közvetlenségükről híres királyi család széleskörben kedvelt az országban, de természetesen ellenzői is vannak a monarchikus államformának.

7 Személyi kultusz?

Az ország legnagyobb nemzeti ünnepe nem valamiféle történelmi eseményhez kapcsolódik, hanem a mindenkori király születésnapjához. A jelenlegi király április 27-én született Utrechtben, ezért ez a nap a király napja, amikor az egész ország narancssárgába borul és a király tiszteletére mindenki lerészegedik az utcákon.

8 Karibi Hollandia

A Holland Királyság, vagyis angolul „Kingdom of the Netherlands” négy alkotóországból áll. Az első és legfontosabb, maga „Hollandia” vagyis angolul „Netherlands”, vagyis az a nyugat-európai alacsonyan fekvő földterület, amiről eddig szó volt. Ezen kívül azonban a királyság magába foglal három autonóm területet (Curaçao, Aruba és Sint Maarten) és három olyan különleges státuszú közösséget is, amelyek közvetlenül a korona irányítása alá tartoznak (Bonaire, Sint Eustatius és Saba). Mind a hat különleges terület egy-egy sziget a Karib-tengerben és 2010-ig együtt Holland Antillák néven együtt alkották a királyság Európán kívüli államalkotó részét. Curaçao, Aruba és a különleges státuszú Bonaire közéssége Venezuela partjainál fekszik és a neveik kezdőbetűi miatt gyakran ABC-szigetekként hivatkozunk rájuk. Ezzel szemben Saba, Sint Eustasius és az autonóm területként számon tartott Sint Maarten (SSS-szigetek) a Kis-Antillák északi részén, Anguilla és Saint Kitts és Nevis között találhatóak.

9 Francia-holland határ

A feljebb említett Sint Maarten valójában nem az egész Szent Márton-szigetet fedi le, hanem annak csak a déli felét. A sziget északi fele Saint Martin néven Franciaország tengerentúli területe, így itt, távol Európától létezik egy csaknem 20 kilométer hosszú francia-holland határ.

10 Holland forint

Az autonóm területek saját alkotmánnyal és valutával rendelkeznek. Érdekesség, hogy az euró megjelentése előtt az európai Hollandiában is használt guldent tekintik a fizetőeszközüknek, amit egyes fordításokban forintnak is neveznek. Mind a holland, mind a magyar forint ugyanis a Firenze környéki aranyról kapta a nevét.

11 Egy város, két ország

Az ország területi érdekességeit tekintve a királyság európai részén is találunk említeni való dolgokat. Baarle Nassau (belga nevén Baarle-Hertog) városa a világ legösszetettebb enklávé - exklávé komplexuma. A várost több ízben vágja ketté a holland-belga határ, ami szó szerint utcákon, telkeken és épületeken keresztül kanyarog. A város maga ugyan a belga határtól alig két kilométerre van, mégiscsak holland föld feszi körül. A holland területen belül aztán vannak belga területek és ezeken a belga területeken belül pedig újabb holland területek is. Van olyan ház, aminek az egyik bejárata Hollandia, a másik Belgium része, természetesen két házszám is van az épületen. Van olyan bolt, aminek az egyik felében megvett áruk után a holland – a másik felében megvett áruk után pedig a belga kormány felé adózik az üzletvezető. Itt leülhetünk egy cukrászda elé úgy kávézni, hogy mi Belgiumban vagyunk, de az asztalon lévő kávénkért már Hollandiába kell átnyúlni.

12 Hollandia „Erdélye”

Belgium északi fele, Flamandia igen hasonló Hollandiához és történelmileg egy országot is alkotott a kettő. Flamandiában gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet beszélik, mint Hollandia többi részén és a nacionalista hollandok egyébként ritka faja szemében Flamandia valójában Hollandia része a mai napig.

13 Watt-tenger

A Hollandiát északról határoló Watt-tenger különlegessége, hogy a jelentős-árapály változásainak köszönhetően előfordul, hogy egyszerűen csak eltűnik. Alacsony vízszintje és a közeli szigetek miatt hidegebb teleken a tenger könnyen be is fagyhat és akkor szárazlábon gyalogolhat ki bárki Frízföldről a Watt-szigetekre.

14 A holland „vidék”

Az ország északi részén, a Watt-tenger partjainál található Frízföld tartomány, ahol olyan nyelvet beszélnek, amit már nem értenének meg Amszterdamban. Frízföld számít talán a legelmaradottabb résznek Hollandia európai területén belül, errefelé az ingatlanárak is híresen alacsonyak. A patkóváros (Amszterdam, Leiden, Hága, Rotterdam patkó alakúra összenőtt metropoliszai) zajától távol, itt Frízföldön a mai napig egy kicsit vidékiesebb, hagyományosabb életmódot folytatnak az emberek.

15 Grhhh

A frízen kívül hivatalos nyelvnek számít Hollandiában az angol és az ABC szigeteken beszélt Papiamentu is. Az alsószász, a limburgi, a romani és a jiddis nyelveket egyéb kisebbségi nyelvekként tartja Hollandia számon. Holland nyelvterületen délről észak felé nő a hírhedt pörgetett nyelvű „grh” hang gyakorisága és erőssége. Tehát amíg a belga Flamandiában például egész békés, letisztult holland nyelvet élvezhetünk, Amszterdamban vagy Gröningenben már a tüdőnket is felhöröghetjük a torkunkba, ha megpróbáljuk utánozni a helyiek kiejtését.

16 Hollandia minden kontinensen

Történelme során Hollandia kivette a részét a felfedezésekből és gyarmatosításokból is. A történelem bizonyos pontjain Amszterdam befolyása alatt állt a jelenlegi Holland Királyságon kívül New York, Guyana, Suriname, Kelet-Brazília, Dél-Afrika, Sri-Lanka, Indonézia, Tajvan, Réunion és kisebb-nagyobb afrikai, indiai és japán partszakaszok.

17 Új Amszterdam, Új Hollandia, Új-Zéland

Holland hajósok fedezték fel Óceánia nagy részét is. Nem véletlenül hívják Hollandia Zeeland tartománya után Új-Zélandot Új-Zélandnak és Tasmánia is holland felfedezőjéről kapta a nevét. Kevesebben tudják, hogy egy időben Ausztráliát is új Hollandiának, New Yorkot, pedig New Amsterdamnak hívták. A Dakar közelében fekvő történelmi jelentőségű rabszolgakereskedő-szigetet is a holland Gorée városa után nevezik a mai napig Gorée-nak.

18 A legrosszabb üzlet

Indonézia, Suriname és részben a Dél-Afrikai Köztársaság holland gyarmat volt. Az világtörténelem egyik legrosszabb üzletének tűnő 1674-es Westminsteri Egyezmény során cserélte el Hollandia a britekkel a mai New Yorkot Surinamere es egy indonéz szigetre. Ha ez nem történt volna meg, lehetséges, hogy ma a holland lenne az Egyesült Államok fő nyelve és talán az elsőszámú világnyelv is.

19 Afrikaans

A Dél-Afrikai Köztársaságban a mai napig a 17. századi hollandot beszélik, afrikai szavakkal vegyítve. Ennek a különös fúziós nyelvnek afrikaans a neve.

20 Legnagyobb mezőgazdasági exportőr

Jól menő iparán és szolgáltatói szektorán kívül talán meglepő, de a holland mezőgazdaság is nagyon jelentős. Értékét tekintve ez az apró nyugat-európai ország rendelkezik a világon a legnagyobb mezőgazdasági exporttal. Ennek részben természetesen a fejlett feldolgozószektor az oka, hiszen az ide importált nyersanyagokból készült mezőgazdasági termékek szintén Hollandia kiviteléhez járulnak hozzá, sőt az igen híres virágkereskedelem is ezt a szektort erősíti. Hollandiából származik például a világ tulipánjainak 80 százaléka. Természetesen a legfontosabb oka a jelentős mezőgazdasági súlynak a fejlett, gépesített és felettébb intenzív technikák, amelyek terén az ország világszinten is úttörőnek számít.

21 Répa a király tiszteletére

Alig valaki tudja, hogy Hollandiából származik a sárgarépa. A répa eredetileg egy piszkosszürke színű zöldség volt és a hollandok nemesítették ki a narancsszínű verzióját. A narancssárga ugyanis a holland királyi család színe és Hollandia nemzeti színe is egyben.

22 Nemzeti szín

Szintén ezért viselnek a holland focisták narancsszínű mezt és ezért narancssárgák a holland autók rendszámai is.

23 Bilderberg-csoport

Összeesküvés-elméletekben jártas olvasóim biztosan találkoztak már a Bilderberg-csoport nevével, amelyet általában egy mindent irányító háttérhatalomnak festenek le. A csoport világtörténelemben betöltött szerepéről lehet vitatkozni, de az tény, hogy nevüket a hollandiai Arnhem közelében lévő Bilderberg hotelről kapták, ahol első ülésüket tartották.

24 Kísértet hajó

Hollandia nagy tengeri múltjához kapcsolódik a „bolygó hollandi” legendája. A kísértet história szerint egy Fokföld környékén elátkozott holland hajó arra lett ítélve, hogy a világ végezetéig kisértse az óceánokat. A történelem során többen is látni vélték a szellemhajót és annak szörnyűséges legénységét és sok ilyen feljegyzés balszerencsétlenségek ómenjeként írja le a rémísztó ködből felbukkanó bolygó hollandit.

25 Holland festők

Olyan híres festők származnak Hollandiából (illetve akkoriban Németalföldről), mint Rembrandt, Vermeer, Van Gogh vagy Bosch.

26 Fapapucsok örökké

A híres holland fapapucsokat a mai napig használják kinti munkához. Kényelmetlensége miatt nem túl elterjedt, de néha lehet látni utcai melósokon.

27 Világcégek

Gazdaságát tekintve Hollandia olyan világhíres cégeknek ad otthont mint a Heineken, a Philips vagy a Shell.

28 Kocsma a templomban

Vallás tekintetében Hollandia protestáns ország. Valójában viszont a népesség jelentős része ateista vagy vallását nem gyakorló névleges keresztény. A nagymértékű szekularizáció miatt kiürült templomok problémájához hollandos racionalitással álltak hozzá és városközpontokban üresen álló nagy értékű ingatlanokként tekintettek rájuk. Emiatt gyakran találhatunk „újrahasznosított” templomokat: olyan egykori templomépületeket, amelyekben ma bolt, étterem, könyvtár, gördeszkapálya, múzeum vagy akár kocsma található. Sőt, Amszterdam egyik legjelentőseb temploma (ami egyébként a mai napig templomi funkciókat tölt be) a piros lámpás negyed kellős közepén található!

29 Bibliaöv

A máig élő maroknyi holland hívők többsége az úgynevezett holland bibliaövben él. A „bibliaöv” kifejezést eredetileg az Egyesült Államok déli államaira használjuk, ahol hagyományosan magasabb a vallásossághoz kötődés. A holland bibliaöv az ország délnyugati Zeeland tartományától az ország közepén található Zwolle városáig húzódik, de ebben az övben is csak 1 és 35% közötti a vallásosok aránya.

30 Szélmalmok

Hollandia ikonikus építményei a szélmalmok. Ezeket eredetileg arra használták, hogy kipumpálják a vizet a földekről. Manapság a kinderdijki szélmalmok UNESCO világörökségi helyszínként az ország egyik legnagyobb látványosságának számítanak.

31 Az épület amiben elfér egy ország

Lefedett területét tekintve a Hollandiában található Aalsmeer Virágpiac a világ legnagyobb épülete.  518 ezer négyzetméterével az Amszterdam közelében található épület nagyobb, mint a világ legkiseb országa, Vatikán.

32 Tartomány a tengerből

Az ország legfiatalabb tartománya Flevoland a maga 34 évével. És hogy hogyan került ez a tartomány 34 éve Hollandiához? Talán elcsatolták Belgiumtól? Nem. Hollandia igen egyedi módot talált új területek szerzésére. Egy elképesztően nagy projekt keretében lecsapolták a part közelében a tengert és a tengertől elhódított területre komplett városokat húztak fel. Flevolandban járva ma már fel sem tűnik, hogy itt 40 éve még tenger hullámzott, de azért történelmi épületeket itt ne keressünk!

33 Delta-projekt

Szintén a holland mérnököket dicséri a Zeeland tartomány Delta-projektje is, amelyet a modern világ hét csodái közé választott az Amerikai Építőmérnökök Társasága. A Delta-projektre a gyakorivá váló árvizek miatt volt szükség.

34 Szinte mindenki beszél angolul

Világhíres mérnöki tehetségük mellett a hollandok arra is büszkék lehetnek, hogy ők beszélnek a legjobban angolul a világ nem angol anyanyelvű országai közül. (Persze annyi csalás azért van a dologban, hogy a holland nyelv nincs túl távol az angoltól.)

35 Gettin' high

A hollandok a világ legmagasabb népe. 183 centiméteres átlagos magasságukkal a holland férfiak a világ összes népe közül a legmagasabbnak számítanak.

36 Melegházasság

Hollandia híres liberális nézeteiről. Ez az ország volt az első, ahol engedélyezték az azonos neműek házasságát.

37 Legalizált eutanázia

Hollandia volt az első ország, ahol engedélyezték az eutanáziát, avagy a „kegyes halált”.

38 Vöröslámpás negyedek

A prostitúció legális és szabályozott. A tevékenység törvényi keretek között működik, a testükből élő nők és férfiak magánvállalkozóknak számítanak és adót fizetnek. A prostitúció csak az erre kijelölt utcákban, egyértelműen jelzett ajtók mögött működhet legálisan. Vörös függönyeik után ezeket a helyeket vöröslámpás negyedeknek nevezik és a legtöbb holland városban van egy ilyen negyed, Amszterdamban több is.

39 A prostitúció mint magánvállalkozás

A vöröslámpás negyedben dolgozók napi díjat fizetnek a szobájukért. Reggel kifizetik a párszáz eurót és megkapják aznapra az egyik vöröslámpás ajtó kulcsát. Innentől annyi pénzt csinálhatnak amennyit csak tudnak, majd este hazamennek és ha van kedvük, (vagy szükségük van rá,) másnap is lejönnek dolgozni. Mivel magánvállalkozókról van szó, a szolgáltatások árai természetesen igen széles skálán mozognak, de a minimum összeg 30 euró (illetve Amszterdamban 50).

40 Lila függönyök

A vöröslámpás negyedben nem csak vörös ajtók vannak, hanem lilák is. Ez a szín azt jelzi, hogy a mögöttük álló nő valójában csak ránézésre nő.

41 A fű nem legális, de nem is tilos

Elterjedt tévhitt, hogy a fű legális, de valójában csak dekriminalizált kategóriába esik. A fű fogyasztásáért tehát nem büntethetnek meg, sőt bizonyos határig (saját használatra) termeszteni is szabad. Ipari termesztése és forgalmazása viszont bűnténynek számít.

42 Pedofilpárt

Az ország liberális felfogását a politikai pártok igen széles palettája is jól szemlélteti. Létezik politikai párt az állatok jogaiért, van egy külön párt az 50 év felettiek képviseletéért, sőt egy „pedofilpártot” is bejegyeztek már. Utóbbi hivatalos neve a „Testvéri Szeretet, Szabadság és Sokféleség Pártja” (PNVD) és olyan ügyek támogatása miatt került reflektorfénybe és kapta meg a „pedofilpárt” nevet, mint a belegyezési korhatár 12 évre csökkentése vagy a gyermekpornó legalizálása.

43 Feketére festett holland Mikulás

Ultraliberális hírnevétől idegennek hangozhat, hogy Hollandiára évente egyszer rásül a szisztematikus rasszizmus vádja. November végén, a helyi télapó érkezésével ugyanis nem egy krampusz vagy manó jön vele, hanem Zwarte Piet, vagyis magyarul Fekete Péter. Nevéhez illően ez a figura feketebőrű (vagyis feketére festett arcú hollandok játszják) és rikító színes ruhákat, kalapokat hord. A hagyomány egyébként nem az afrikaiakra, hanem a (szintén hollandnál feketébb bőrű) spanyolországi mórokra vezethető vissza. Az évről évre felbukkanó rasszizmus vádja ellenére a hollandok többsége szereti Fekete Pétert, és bármikor szívesen védelmébe veszi a hagyományt.

44 Dűnék

Sok dolog eszünkbe juthat a „hagyományos holland tájkép” hallatán, de a dűnék valószínűleg nem az elsők között lennének. Pedig a tenger közelségének és az erős szélnek köszönhetően Hollandia közepén is könnyen homokdűnékre bukkanhatunk.

45 Középkori boszorkányper-turizmus

Az Európa maradékához viszonyított progresszív gondolkodás nem egy új jelenség Hollandiában. A középkor boszorkányüldözéseinek a korában egy holland városka, Oudewater érdekes hírnevet szerzett magának azzal, hogy Európa többi részével ellenkezőleg itt objektív módon tesztelték le, hogy valaki boszorkány-e. Emiatt aztán kivétel nélkül mindegyik teszt a vádlott felmentésével végződött, Oudewater máglyáit egyszer sem kellett begyújtani. Ahogy elterjedt a híre az itteni teszt végén járó hivatalos papírnak, amely bizonyítja valakiről, hogy nem boszorkány, Oudewater gyakorlatilag a „boszorkányper-turizmus” központjává vált.

46 Többmillió forintos tulipán

A tulipánok egyébként eredetileg Törökországból származtak, de Hollandiában nagyon kedveltek lettek. Olyannyira megszerették a hollandok ezt a virágot, hogy a 17. században a tőzsdére is bevezették. A tulipánhagymák értéke a tőzsdén egy időben annyira megnőtt, hogy mai árakra átszámolva több mint hárommillió forintért cseréltek gazdát tulipánhagymák darabonként!

47 A tulipánok kertje

Hollandiában található a világ legnagyobb virágoskertje. A 32 hektáros Keukenhof kertet áprilisban, a tulipánok virágzása idején érdemes felkeresni.

48 Holland sajtok

Hollandia sajtnagyhatalom. Olyan ismert sajtok származnak innen mint a maasdam, az edami vagy a gouda. Utóbbi egyébként a városról kapta a nevét, ahonnan a sajt elterjedt. Igen, van egy Gouda nevű város Hollandia közepén, és nem, nem Goudának ejtik, hanem valahogy úgy, hogy „Kháúdá”.

49 Privatizált TB

Hollandia a magánszektor melegágya. A társadalombiztosítási rendszert teljes egészében magáncégek működtetik. Ha Hollandiában dolgozni szeretnél, választanod kell egyed a sok biztosítócég közül. Egy évben csak egyszer lehet választani, ha nem jön be a cég sajnos december 31-éig velük kell kibírni. A különböző cégek különböző csomagjai mind más és más árakat és szolgáltatásokat ajánlanak, de mindegyik lehetőségben megtalálható az úgynevezett „saját felelősség”. A saját felelősség általában párszáz euró, a példa kedvéért tegyük fel 500. Ez arra utal, hogy az adott évben az első 500 eurónyi egészségügyi költséget magadnak kell állnod és a biztosító csak ennek a  keretnek a túllépése után hajlandó fizetni. Természetesen, minél alacsonyabb az a bizonyos saját felelősség egy biztosítási csomagnál, annál drágább a csomag havidíja.

50 A világ legnagyobb karácsonyfája

Hollandiában áll a világ legmagasabb karácsonyfája. A turpisság persze annyi, hogy nem valódi fáról van szó, hanem az ország közepén, IJsselstein városában áll egy különlegesen magas rádiótorony, amelyet minden év karácsonya előtt pár hétre karácsonyfaként világítanak ki a helyiek.

51 A tőzsde bölcsője

Hollandiában nyílt meg a világ első tőzsdéje és a Holland Kelet Indiai Társaság volt az első cég amely részvényeket bocsájtott ki.

52 Első planetárium

Hollandiában található a világ legrégebbi máig működő planetáriuma. A 18. században épült Eise Eisinga planetárium egy frízföldi kisváros központjában található.

53 Spanyolok és Habsburgok

Kevesen tudják, de a jelenleg igen békés ország a középkorban nagyon gyakran váltott gazdát. Az első nagyobb területet lefedő államformációként Burgundia részévé vált a jelenlegi Hollandia területe, majd Habsburgokkal és spanyolokkal folytatott hosszú harcok végére született meg a Holland Köztársaság.

54 Holland Velence

Hollandiában van egy falu, ahova nem mehetnek be autók. A „holland Velencének” is becézett Giethoorn falva gyakorlatilag egy tó szélére épült és sokkal inkább hasonlít egy csatornákkal zsúfolt takaros parkocskához, mint egy faluhoz.

55 Hármasig bukás

A holland iskolákban nem egytől ötig osztályoznak, hanem tízig. Az egyes a legrosszabb, a tízes pedig a legjobb, de ezt a két szélső értéket szinte soha nem osztják ki. Mivel négyes alatt minden jegy bukással jár, egy üresen hagyott dolgozatra is csak kettest adnak, az egyes kiérdemléséhez nagyon pofátlannak kell lenni. Ugyanígy, a kilencest az kapja, aki annyit tud amennyit a tanár, a 10-est a nagyon kimagaslóan jó eredményeknek tartogatják. A skálát egy tizedesjegyig használják, vagyis egy 8.9-es jegy például gyakorlatilag csillagos ötösnek számít, míg a 4.1 egy kettes alának. A kiosztott érdemjegyek jelentős többsége a 6.1 és a 8.5 közé esik (gyenge hármastól erős ötösig).

56 Bicikligarázs

Hollandia híres kerékpárútjainak sűrűségéről és a biciklisek gyakoriságáról. Az itteni Utrecht városában található ráadásul a világ legnagyobb kerékpár-mélygarázsa. Az utrechti vasútállomás alatti többszintes kerékpártároló 12500 bicikli befogadására alkalmas.

57 Ős EU-tag

Hollandia egyike volt annak a hat nyugateurópai országnak, amely 1957-ben létrehozta az EU elődjének számító Európai Gazdasági Közösséget.

58 Pénzről ihletett híd

Ha jobban megfigyeljük az euró bankjegyeket feltűnhet, hogy mindegyiken van egy-egy híd. Ezek szimbolikusan persze arra utalnak, hogy a közös pénznem hidat épít a kontinens országai között. Valójában viszont egyik sem egy létező hidat ábrázol, mert nem akarták, hogy a bankjegy értékeivel hozzák a tagállamok összefüggésbe a saját szerepüket a monetáris unióban azon keresztül, hogy éppen melyik pénzen szerepel az ő hídjuk. Ezért aztán képzeletbeli hidakat rajzoltak a bankjegyekre. Egy holland városka vezetője viszont utólag lecsapta a magas labdát és egymás mellett felépítette az összes hidat.

59 Tengerhíd

Közelebbről tekintve Hollandia térképére feltűnhet, hogy a Marker-és IJssel-tenger által alkotott öböl mintha le lenne választva a tenger többi részéről. Valóban, az öböl északi száját egy csaknem 30 kilométeres zsilipes gát zárja le. Ennek a tetején húzódik a Frízföldet Észak-Hollandiával összekötő A7-es autóút, amin áthaladva egyik oldalról a Watt-, másik oldalról pedig az IJssel-tengerben gyönyörködhetünk. Valamivel délebbre egy másik autóút is keresztülvág Hollandia „beltengerén”. Az N307-es út jelenti a határt a Marker- és az IJssel-tenger között.

60 Nyomtatott híd

Ha már hidak: Egy holland kisvárosban található a világ első 3D nyomtatóval készített hídja!

60+1 Pisiben nagy a szigor

Hollandiában sok dolgot megenged a jog, de az utcai pisilés nem tartozik ide. Nagyon szigorúan rónak büntetéseket azért, ha valakit pisilésen kapnak, gyakorlatilag fél Amszterdam tele van az erre figyelmeztető piros táblákkal. Cserébe viszont szinte minden ötödik utcában van egy szabadtéri piszoár.